Idén kerek évfordulót ünnepeltünk, mert már 5 éve, hogy kiköltöztünk. Visszanéztem, hogy tavaly miket kérdeztem tőlük, és nagyjából idén is ezeket kérdeztem, csak most összehasonlításul volt, hogy mellé raktam zárójelben a tavalyi válaszokat.
- Hogy érzed magad igy 5 év után?
P: Jól érzem magam nagyon.
(Most már jól érzem magam nagyon, mert találtam barátokat, és már a nyelvet is jól beszélem.)
N: Teljesen jól érzem itt magamat, szeretek itt kint élni Norvégiában.
- Szerinted változtak az érzéseid Norvégiával szemben az elmúlt egy évben?
P: Visszaolvasva a tavalyi válaszomat, most már Norvégia fontosabb számomra. Még mindig hiányoznak a barátaim és a családom (Iluska is), de a honvágyam, már nem ugyanakkora. Most már van itt egy nagyon jó haveri társaságom, jobban ismerem a környéket.
N: Nálam nem változott semmi.
- Mit érzel otthonodnak?
P: Magyarország és Norvégia is az otthonom, de most már Norvégiában jobban otthon érzem magam. Magyarország a gyerekkorom és a múltam, Norvégia meg a mostani énem.
( Ugyanúgy Norvégiát és Magyarországot is az otthonomnak érzem, de Magyarország még mindig fontosabb számomra.)
N: Norvégiát érzem otthonomnak, mert ott többet vagyok, de attól még Magyarországot is otthonomnak érzem, attól még, hogy nem vagyunk annyit ott.
(Ahol ti laktok Anya.)
- Szokott honvágyad lenni, amikor Norvégiában vagy és mit hiányolsz?
P: Karácsony előtt van honvágyam, vagy közvetlenül akkor, amikor megyünk haza. Vagy amikor telefonon beszélünk a családdal, vagy pl most amikor Larának szalagavatója van otthon, és nem tudok haza menni. Iluskára is minden nap gondolok.
N: Igen, főleg amikor közeledik, hogy megyünk haza. Családok, barátok és Iluska hiányzik.
- És amikor otthon vagyunk hiányzik Norvégia?
P: Idén nyáron először hiányzott nagyon Norvégia. Mióta van egy nagyon jó haveri társaságom, hiányzott nyáron a megszokott közösségi életem.
(A barátaim szoktak hiányozni, de abban a pár hétben a fókusz inkább Magyarország.)
N: Nekem nem volt honvágyam, mert így is tudtam tartani a kapcsolatot a barátaimmal, és nem voltam olyan sokáig távol.
( Igen, kicsit. Ha pl télen vagyunk otthon akkor hiányzik a hó. Nyáron a tenger, és a barátaim hiányoznak.)
…………
Igen, én is úgy érzem, hogy mióta a gyerekek tinédzserek, a barátok egyre fontosabbak számukra, ezáltal a mostani életük már sokkal jobban ide köti őket Norvégiához. Panka emiatt lelkizett is egy kicsit, hogy reméli otthon ezzel nem bánt meg senkit, de szerintem ez teljesen érthető, hogy így éreznek. Még mindig fontosak nekik az otthoniak, megemlékezünk itt a magyarországi ünnepekről, de az otthonuk most már itt van. Janát is próbáltam faggatni, de belőle nem sokat tudtam kiszedni, max igennel és nemmel válaszolt. Imádom. 🙂
