Pár napja végre megszűnt az a nyomás, ami miatt nem tudtam igazán önfeledten, és nyugodtan készülni az ünnepekre. Folyamatosan figyeltem a híreket, és kattogott az agyam, hogy mi legyen? Menjünk vagy maradjunk? Közben persze minden jel arra mutatott, hogy maradni fogunk. Megvettük a díszeket a fára, küldtünk csomagot az otthoniaknak, és persze mi is kaptunk. 🙂 Jana elkezdte lecsekkolni, hogy mindenkinek megvan-e minden felszerelése az ünnepek alatti síeléshez. Közben persze kitartottunk az utolsó pillanatig, átrágtuk magunkat többször a menjünk vagy maradjunk témán. Végül pár nappal az utazás előtt töröltem a jegyet, aminek az ára 2 nap múlva a számlákon volt. Abban a pillanatban, amikor végleg letettük a voksunkat az egyik döntés mellé, megnyugodtam. Megszűnt az a teher, a kétségek, a dilemma. Azt hiszem addigra már szépen lassan elengedtük magunkban, hogy az idei karácsonyt nem otthon fogjuk tölteni. Még nagyobb elánnal készülünk most már az itteni karácsonyra, és persze az utazásra a hegyekbe.
Igen az idei karácsony más lesz, és hiányozni fognak az otthoniak, de ezen most úgysem tudunk változtatni, és kár ezen most már siránkozni. De így is szép lesz a karácsonyunk, és az otthoniak meg készüljenek, mert összedobtam egy családi kvízt, amit majd az ünnepek alatt fogunk együtt játszani.
Ha karácsonyig nem írnék további bejegyzést a blogomba, akkor mindenkinek egy nyugodt, békés karácsonyi készülődést kívánok!
