El sem hiszem, hogy jövünk haza. Ma van pontosan 10 hónapja, hogy visszarepültünk Norvégiába. Jesszusom, de régen voltunk otthon. Még ha a napok repültek is, de be kell valljam ez a 10 hónap azért nagyon hosszú volt, és ezzel senki nem számolt, hogy ilyen sokáig nem jöhetünk haza. Hihetetlen érzés volt lefoglalni a kompra a jegyet. Ma meg pedig megrendeltem a tescoból a cuccokat, hogy aznap amikor érkezünk fel legyen töltve a hűtőnk. Hétfőhöz egy hétre indulunk délután 1-kor, és másfél napig fog tartani az út kocsival. Éjszaka a kompon alszunk, aztán utána még kb 11 órát autózunk. De már nagyon várjuk. Hamarabb nem tudunk indulni, mert a gyerekeknek 18-ig iskola van, és Jana is aznap kapja meg a 2. oltást. Én meg nagyon remélem, hogy otthon megkapom, mert itt csak valamikor július közepén kerülne rám a sor. Legalább 6 hétig otthon leszünk. Szerencsére simán dolgozhatunk Magyarországról is. Ez korábban sem volt gond.
Szóval akkor megindult a visszaszámlálás. Addig is élvezzük a norvég nyarat. Szerencsénkre már két hete gyönyörű, napos időnk van. Mehetünk a tengerparta, vagy egy a közelünkben lévő tóhoz. Aztán készüljetek, mert jövünk!
