A héten voltak vendégeink. Jana főnöke és közvetlen kollégái jöttek hozzánk egyik délután. Én sütöttem pogácsát, Jana pedig főzött nekik paprikás krumplit, igaz nem bográcsban, de így is finom lett. Velünk persze angolul beszélgettek, és amikor Jana főnöke Pankához is angolul szólalt meg, Panka visszaválaszolt neki norvégul, hogy ha lehet, akkor inkább ezen a nyelven beszéljenek. Utána már mind a két gyerekkel norvégul kommunikáltak, vagyis majdnem norvégul, mert a Jana főnöke dán, de ez nem jelentett nekik gondot, hogy megértsék. Le voltak nyűgözve, hogy milyen hamar megtanulták a nyelvet, és mi is a Janával, mert igazából még mi sem hallottuk őket, ilyen hosszan norvégul beszélni. Most már tényleg bele kell húznunk nekünk is, hogy minél hamarabb mi is beszéljük a nyelvet.
