Jövő héten lesz már két hónapja, hogy itthon éljük meg a hétköznapjainkat. A korábbi megszokott életünkre már csak a google naptár emlékeztet, amikor feldobja, hogy most kellene indulni, hogy vigyem a Pankát edzésre, vagy a Norbit. Hihetetlen, hogy ilyen rövid idő alatt mennyire hozzá szoktunk a másfajta hétköznapokhoz. Emlékszem, amikor még az első napokban kezdtünk itthonról dolgozni, a gyerekek meg tanulni. Egyedül Panka maradt a szobájában, Janával és Normóval itt ültünk együtt a nagyszobában az étkezőasztalnál. Aztán, ahogy teltek a napok Jana beköltözött a hálószobába, Normó meg bevonult a saját szobájába tanulni. Kialakult az új napirendünk, reggeli, tanulás, munka, közös ebéd, séta, edzés, tengerparton napozás stb. Több időt töltüttünk együtt, mint valaha. Közben az otthoniakkal is szorosabban tartottuk a kapcsolatot. Túl voltunk egy közös virtuális, valós húsvéton, és egy kissé rendhagyó családi ebéd és vacsorán, ahova mindenki  messengeren/whatsup-on jelentkezett be. A régi megszokott életünk, nekem már egyre távolabbinak tűnt. 

Aztán a héten  tartottak egy sajtótájékoztatót, ahol lazításokat jelentettek be.A mi életünkben ez azt jelenti, hogy jövő héttől a gyerekeknek ismét kezdődik az iskola. Igaz egyenlőre még egy fajta hibrid oktatásban vesznek részt. Az otthontanulást kombinálják a bejárással. Pankáéknál például két csoporta lett felosztva az osztály, és amikor az egyik fele bent van a suliban, a másik fele otthonról tanul. Ezenkívül kell, hogy legyen náluk az iskolában kézfertőtlenítő, és az asztalt is mindig le kell törölniük maguk után. Maszkot, gumikesztyűt nem kell hordaniuk, meg amúgy sem kell itt senkinek. Mi még egyenlőre itthonról dolgozunk, bár már kaptunk értesítést arról, hogy nemsokára lassan vissza lehet térni az irodába, de csak akkor, ha nem tömegközlekedéssel jövünk dolgozni. Én egyenlőre még maradnék itthon, amíg csak lehet, pláne, hogy a gyerekek sem lesznek mindig iskolában. Aztán kb 5-6 hét és kezdődik nekik a nyári szünet. Nyaralásra, utazásra még gondolni sem tudok, tervezni meg szerintem felesleges. Majd úgyis mindent a kialakult járványhelyzet fog eldönteni. 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *