Négy napja voltunk kint új hazánkban, otthonunkban. 90%-ban már mindent kipakoltunk, a bútorok a helyén voltak, és a következő napokban, már csak az volt a feladatunk, hogy ismerkedjünk a környékkel a gyerekekkel, addig amíg nem kezdődik az iskola. Hétfő volt, és épp szabin voltam. Jana bement dolgozni, én meg a gyerekekkel nyakunkba vettük a várost, mert napközben szereltek valamit, és nem volt áram. De szép napunk volt, felmentünk a síugrósánc-hoz, láttuk egész Oslót. Aztán bementünk a belvárosba, és beültünk a Mekibe enni valamit.
Megcsörrent a telefonom a tesóm volt. Fura egy időben hívott, nem szokott ilyenkor. Felvettem, és rögtön kérdezte: “Hallottad mi történt?”
Egyszer csak megszűnt körülöttem a meki zaja, az egyetlen amit hallottam, azok Bátyám szavai voltak. Nem akartam megérteni, amit mondott, reméltem, hogy nem hallottam jól… Panka kérdése rángatott vissza a valóságba: “Anya mi a baj?”
Nem akartam kimondani, mert úgy éreztem, ha kimondom, akkor ez nem csak egy rossz álom lesz, ha nem tényleg a valóság. Éreztem, ahogy a szemem elönti a könny, visszatért a mekis zaj is… “Opát kórházba vitték. Lebénult a fél oldala, és nem tud beszélni. Gyertek gyerekek menjünk ki Apához Fornebu-be, aztán menjünk haza. Ma már nem megyünk be a belvárosba.”
Holnap lesz egy hete, hogy délután fél 3-kor kaptam a hívást. 24 óra múlva már a János kórházban voltam bent Apunál. Fájt a lelkemnek, hogy így kellett látnom. 4 napot voltam otthon. Indulás előtt még bementem hozzá, mondtam neki, hogy novemberben jövök haza. Felemelte a kezét, és megsimogatta az arcom. Arra gondoltam, hogy ez nem lehet az utolsó simogatás, amit kapok tőle, meg kell gyógyulnia. Még küzdünk, nincsen túl az életveszélyen, mert befigyelt egy bakteriális tüdőgyulladás is. De meg kell gyógyulni, még nem hagyhat itt minket…
Nem tudom miért tesz próbára az élet, miért pont most történt ez, amikor egy jobb esélyt, jövőt szeretnénk nyújtani a gyerekeinknek. Előttük próbálok erős lenni. Holnap kezdődik nekik a suli egy idegen országban, és most nagy szükségük van arra, hogy megkapjanak tőlünk minden támogatást.
Közben a másik felem otthon van apunál, és anyunál…