Sikerült! Örömködve öleltem át Janát, amikor hazaértünk norvég otthonunkba. Ez az megcsináltuk, otthon voltunk karácsonykor a családdal, együtt Szilvesztereztünk a barátainkkal! Juhuuuu! A sok feszültség, és az aggódás ami bennem volt az elmúlt hetekben csak úgy elillant. Pedig most a hazaút, és pláne a visszajövetel, nem kevés szervezést és odafigyelést igényelt. Megvannak a papírok? Regisztráltunk minden iratot a beutazáshoz?
Kezdjük a haza úttal december 21-én. Reggel 6-kor indult a gépünk, ami az jelentette, hogy éjjel 2.30-kor indultunk ki kocsival a reptérre. Négykor a bőrönd feladásnál, már hatalmas sor várt minket. Na, ott feszültem be először, hogy le ne késsük a gépet. Több mint egy óra sorbanállás után mehettünk végre a géphez. Azért a biztonsági ellenőrzésen a Pankát kikapták, meg a csomagját is, mert elfelejtette kitenni az iPadet. Én persze tűkön ültem, hogy menjünk már a kapuhoz. Aztán átszállás Frankfurtban. Gyerekeknek közben digitális oktatás, amit gyorsan lenyomtak a reptéren. Délután 2-kor végre Bpesten voltunk. Anyu kijött elénk a Déli pu-ra egy gyors ölelésre. Másnaptól pedig már velünk volt egy jó pár napig. 🙂 24-ét együtt töltöttük Anyuval, és Anyósomékkal. Aztán a többi napokon végre találkozhattunk a család többi tagjaival, Andrisékkal és Attiékkal Bécsben.
Olyan hamar szaladtak a napok, hogy egyszer csak már azon kaptam magam, hogy készülünk a szilveszteri bulira. De jó is volt! Aztán vasárnap egy gyors összepakolás, ház kitakarítása, és hétfőn már repültünk is vissza Norvégiába.
Hazaút január 3-án: Frankfurtig minden simán ment. 3,5 óránk volt ismét az átszállásig. Ebédeltünk, aztán egy relax helyen pihentünk lábtartós üléseken. Délután 4-kor kellett volna indulnia a gépnek, lett belőle délután 5 óra. Leszálltunk 18.45-kor, de a repteret végül 20.45-kor tudtuk elhagyni. Csekkolják belépéskor a dokumentumokat, majd mindenki mehet gyorstesztre. Hozzáteszem, nagyon királyul meg van szervezve QR kódokkal, meg mindennel, de akkor fáradtan nem ezt éreztem, hanem azt, hogy menjünk már haza.
Persze előtte még ki vakartuk a kocsit a hóból és végül este 11 fele haza is értünk.
Az otthoni 15 fokos meleg után kellett egy pár nap mire vissza szoktunk a -6-7 fokos, havas időbe. De hát tél van, és végre mehetünk ismét síelni és szánkózni.
