Igen tudom, mindjárt itt a tavasz. Pont most láttam a hírekben, hogy otthon 20 fokot mondanak a jövő hétre. Na, mi még ettől messze vagyunk itt. Egyenlőre már annak örülök, hogy a hó nagy része már teljesen elolvadt, és végre a 10 fokos melegben (hahahaha) kiülhettem az erkélyre és élveztem a napsütést.
De ne szaladjunk most ennyire előre. Utoljára ott tartom, hogy a családon végigrobogott a Covid, és közben már alig vártuk, hogy elutazzunk a téli szünetben.
Aznap támadták meg az oroszok Ukrajnát, amikor indultunk Lillehammerbe és ez az esemény rányomta a bélyegét a hangulatunkra. Persze nem panaszkodom, mert ismét nagyon szép helyen voltunk. Kipróbáltuk a kutyaszánozást, voltunk síelni, kirándultunk a környéken. Mivel Lillehammer csak 2 órányi autózásra van, ide még biztosan vissza fogunk jönni egy-egy hétvégére síelni.
Aztán haza jöttünk, és figyeltük a norvég és a magyar híreket az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Közben küldött az iskola egy beleegyező nyilatkozatot, hogy ha bármi történne, és szükséges lenne, akkor adhatnak-e jód tablettát a gyereknek. Nem mondom, hogy nem szorult össze a gyomrom, de tudom, hogy csak mindent elővigyázatosságból tesznek. A gyerekek iskolai mindennapjaiba is bekerült a mostani politikai helyzet. Külön kaptak ezzel kapcsolatban feladatokat a suliban. Közben Panka mesélte, hogy az iskolájuk fogadni fog ukrán menekült diákokat, mivel miután kibővítették, és felújították a sulit, még bőven van náluk hely.
Két hét múlva pedig megyünk Oslóba a Magyar Nagykövetségre választani. Kíváncsi vagyok mennyien lesznek.
