Az első egyik legfontosabb események a gyerekek ballagása volt. Panka idén befejezte az alsó középiskolát kitűnő eredménnyel, Normó pedig az általános iskolát. Ez azt jelenti, hogy idén mind a két gyerek iskolát vált. Normó megy a Bekkestua skole-ba, ahova a Panka korábban járt. Itt ismét fog jegyeket kapni. Gondolom már elszokott tőle, mert az általános iskola éveinek a felét Magyarországon járta, de a másik felét már itt Norvégiában. Mindenesetre most már nem csak 4 perces séta lesz a suli, hanem 10-15 perces, ha gyalog megy. Mivel az alsó középiskolába több helyről érkeznek a gyerekek, így összekeverik őket. Normó végül egy ált. isk-i osztálytársával került egy osztályba, de szerencsére még ismert egy pár gyereket a kosár edzésekről.

Panka esetében nyáron tudtuk meg, hogy felvették abba felső középiskolába, ahova pályázott. Itt már számítanak a jegyek, és rangsorolni kell, hogy melyik iskolákat választja. A suli busszal kb 20 percre van, és ez is 3 éves. Ez azt jelenti, hogy itt 19 évesen érettségiznek a gyerekek. 

MIndkét gyereknél az utolsó napot egy közös szülői-tanári-diák vacsorával zártuk, amit a szülőknek kellett megszervezni, és mindenkinek megvolt, hogy mi a feladata, milyen ételt kell készíteni. Jól sikerült mindkét vacsora, mi meg Janával gyakorolhattuk végre a norvég nyelvtudásunkat.

Mire vége lett az iskolának megérkeztek Anikóék is hozzánk, ezzel elkezdődött a mi két hetes szabadságunk is. Az első hétben Lackáékkal voltunk, amiből pár napot itt voltak nálunk, de a többi napon felrepültünk együtt északra sarkkörön túlra Lofoten szigetre. A szállás tökéletes volt, és sikerült megmászni két hegyet, ahonnan gyönyörű látvány fogadott minket a szigetekre. Nagyon jól éreztük magunkat, és nagyon gyorsan eltelt az az egy hét, amíg itt voltak. 

Alig, hogy hazamentek, mi elugrottunk egy pár napra nyaralni Szardíniára, de csak egy pár nap fért bele, mert július 1-én volt a Harry Styles koncert, amire Panka már 2 évet várt. Egy élmény volt az a koncert, és még attól sem fáradtam el, hogy már délután fél 4 óta ott voltuk az Arénnál, és vártuk, hogy 6-kor beengedjenek minket. Imádtuk minden percét. Éjfélre értünk haza, és másnap reggel 5-kor keltünk, mert indultunk haza Magyarországra. 

6 hétig voltunk otthon, és közben sikerült teljesen meggyógyulnom az arcüreggyulladásból. Te erről majd egy másik posztban írok. 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *